KicsiKözepesNagy

Absolutely sensitive

Nem vagyok jó passzban.
Mondhatni, k*rva sz*r passzban vagyok.

Mikor már azt hiszi az ember, rosszabb már nem lehet - óóóó, dehogynem.
A legjobban most talán az zavar, hogy ma megkapva a sokadik - hanyadik is, ötödik-hatodik?? - értékelést Sally laboreredményéről, még mindig fingunk nincs, pontosan mi baja is van.

Ma felmerült egy újabb lehetőség, lévén a vércukor a laboron magas: kezdődő diabetes.
Úgyhogy ma reggeltől nem eszik gréti mixet, semmi szénhidrátot.

Most megpróbálom kombinálni a fehérje-só-foszf... izé szegény diétát a cukorbetegnek való szénhidrátszegény(mentes) étrenddel. Megérkezett ma a vesediétás táp, köszönjük, Emese!!

Teli a tököm. Na ezé' jó, hogy nem vagyok orvos. Nem könnyű diagnosztizálni (Dr. Ház kéne ide).
Most ott tartunk, hogy hétfőn viszek pisimintát, és nézünk cukrot.

Ami bíztató, hogy vacsi után, az előbb alig ivott (ma nem evett olyat, ami felnyomhatja a vércukrát). Tegnap este még vacsora után fél liter vizet betolt (!!!).
Ami a diabetesre utalhat még, az a fogyása. Mert újabban igenis felgyorsult - és mielőtt megveregetném a saját vállam, hogy sikeresen lefogyasztottam, talán a cukorbaj miatt veszít mostanában többet a súlyából.

Jegesmacikám ma utolérte a végzete.
Megfürdettem.
És hihetetlen, mennyire együttműködő. Nem kell vele küzdenem. Besegítem a kádba. Ott áll szépen, hagyja, végig.
Iszonyú sokat változott.

Zara gyógyul.
Ma kapott infrát a varratára.
Munka után elugrottunk Edithez és Zengőhöz egy villámlátogatásra, szükségem volt egy baráti szóra. Hát amit ez a két dinka múvelt (volna)... :)))) Zengő is nagyon örült, Zarám is, de hát nem hagyhattuk az agyelborulást. Még Edit irodájába is átmentünk, ott volt egy kutyabarát kolléga - Zara meg futkosott volna ide-oda, a lába a parkettán meg állandóan szét... haláli volt.

Délután nem bírtam magammal. :((( Elvittem a Kiserdőbe. És egy rohadt póráz nem volt nálam. :S
Abból álltunk, hogy Zara, hozzám, fekszik, marad, mitcsinálsz, aztmondtammarad - szét van esve, pörög(ne). Én is szét vagyok esve.
Nagyon rosszkor jött a lábsérülése.
Nagyon ideges vagyok Sallyke miatt, és most Zarával is kínlódás van. Mármint, hogy pörögne, és nem hagyhatom.

A sebe elég szép. Még hétfőn is meginfrázzuk.
Amit kell, megkap.

Este hazaértünk. Bőgtem egy jóízűt az ágy szélén ülve. Ő meg nézett, nézett a helyéről, hatalmas bociszemekkel. És egyszercsak felkelt, és odajött. És bújt.
Csak úgy odajött, csak azért, hogy ott legyen.
Aztán elsétált Maciért, és hozta.
Csak hogy ne legyek szomorú.
Csak hogy azt mondja, majdcsak lesz valahogy.
Csak hogy ne sírjak már.

Végem lenne nélküle, mint a botnak...



Annazara blog

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges!