Kutyás szállások, kutyás szállás kereső

Azt mondták, a sors ujja rám fog mutatni...

2011. február 26., szombat

Sajnos ez a középső ujja volt. :))))))

No, viccet félretéve, nem bánom, hogy vége a hétnek.
Tegnap kb. délben értem haza a géppel, és ugye a vindózon kívül semmi nem volt még rajta.
Kapkodtam, mint a bolond, hogy mielőbb hadrendbe állhassak vele újra, emellett sürgős adatokat kértek tőlem a főnökeim.
Nagyon feszített volt a tempó, este valamikor hagytam abba a munkát.
Este megin' bealudtam, 10 helyett éjfélkor vittem le a lányokat egy gyors pisire, aztán meg, mivel elaludni nem tudtam, dolgoztam hajnal háromig.
Nagyjából utolértem magam, kicsit meg is nyugodtam.

A gép jól szuperál, mindent át tudtam menteni az új winchesterre, és most már az az alapértelmezett természetesen.

Fél 9 körül indultunk ma itthonról, a Csalánosi erdő volt a célpont.
Alig értünk oda és kezdtük meg a szokásos sétát, hátulról megjelent Samu, a Pointer barátunk. Hogy 'megjelent', az finom kifejezés. :) A drága hatalmas sebességgel cikázott az erdőben erre-arra a teljes séta ideje alatt, szokásához híven. Jól fel van töltve az elem benne, az biztos. :)

Zarám is beengedtem jópárszor az erdőbe, jól kiszaladgálta magát, és sípra mindig jött, sőt, alapértelmezés nála, hogy sűrűn megnézi, megvagyok-e még.

Sallykém drága mögöttünk ballagott.
Most jó nagy kört tettünk az erdőben Samu-gazdiékkal, olyan részeken bóklásztunk, ahol én még nem jártam.

Gyönyörű időnk volt, bár lassan a tavasznak kellene jönnie, de mire észbekapunk, úgyis 20 fok lesz megint...

Séta után mit látok? Hát mit látok?
A jómúltkor, szerelőtől grátisz kapott repedés a szélvédőmön, amit ugye megfúrtak-javítottak a szélvédős srácok, továbbment. 15 centivel. No irány megint hozzájuk, megint megfúrták, feltöltötték anyaggal, aztán remélem, most már nem megy tovább, mert lassan szélvédőcsere... Bár szerencsére nem zavar, eléggé alul van. A javítás most garanciális volt természetesen.

Fél 4 körül találkozunk Zengőékkel a Kiserdőben... Hadd játszanak egy jót. Múlt héten sem sántult le a kis dinkám, úgy látszik, így, hogy hetente egyszer kutyázhat, nincs gond.

Sallykém viszont rosszul van, most nem a torka, mint a Balcsin, hanem hasmenés, és hányás.
Nagyon görcsölhet a hasa, mert mióta hazaértünk, már kétszer le kellett vinnem, de alig jön belőle már valami... Hányni már nem hányt.
Lehet, a füstölt csirkeláb tegnap... Most diétázik a drága.
Amúgy jól van.... Most alszik.