KicsiKözepesNagy

Állattámadások megelőzése

"A kutya az ember legjobb barátja" - tartja a mondás. Ez igaz is, tanúsíthatja minden kutyatartó gazdi: kedvencünk mellettünk van jóban-rosszban, hűséges, ragaszkodó, gyengéden játszik a gyermekekkel, elkíséri gazdáját sportolni vagy kirándulni, szórakoztató partner, remek társ. Mégis, gyakran hallunk olyan esetekről, amikor ennek az idilli állapotnak az ellenkezője igaz: a kutyák emberre támadtak. Vajon ilyenkor mi a kiváltó ok? Kinek a felelőssége? Természetesen az emberé, aki nem bánik megfelelően az állattal. Azonban leggyakrabban nem a megtámadott emberé, hanem az aktuális vagy korábbi gazdáé. Vizsgáljuk meg a "sötét oldalt"!

Szerencsére, hazánkban is egyre többen törekednek arra, hogy barátságos, megbízható kedvencekkel osszák meg életüket, akik kedvesen viselkednek az emberekkel és a többi állattal szemben. Kutyaiskolába járnak, megismertetik kutyájukkal a környezetüket, az embereket, megfelelő ellátásban részesítik őket jó minőségű táplálással, kielégítő mozgási lehetőséggel és sok-sok törődéssel. Egyre kevésbé találkozunk azzal a szemlélettel (de sajnos előfordul még), hogy a kutya dolga a ház és gazdái védelme, az igazi kutya bátor és vad, gondolkozás nélkül támad mindenkire, akit betolakodónak vél. Mára már törvény írja elő, hogy az állatoknak is joguk van a boldog életre: az elhanyagolást és bántalmazást büntetik. Mégis, amíg létezhetnek rövid láncra kötött, szocializálatlan vagy szándékosan vadított, elhanyagolt, bántalmazott vagy utcára kidobott állatok, találkozni fogunk a kutyák viselkedészavaraival, túlzott agressziójával is.

Gondoljuk végig, a kutya olyan állat, aki a közvetlen közelünkben él, beengedjük a kertünkbe, lakásunkba, gyermekeink és öregeink közelébe, ráadásul nagyon nagy létszámban laknak velünk. Ahelyett, hogy megismernénk az ebeket, tanulnánk róluk, feltételezzük, hogy a kutya hálás lesz a befogadásért. Pedig tudnunk kellene, hogy kutyánk állat, adott ösztönvilággal és az élete során szerzett tapasztalatokkal, és ezek együttesen határozzák meg viselkedését. Továbbá, ha elhisszük, hogy még mindig mi vagyunk okosabbak náluk, el kell fogadnunk, hogy nekünk kell a kutyatartás körülményeit úgy alakítanunk, hogy kedvencünk minél kiegyensúlyozottabban élhessen s minél kevesebb konfliktushelyzet alakulhasson ki. Erre már csak azért is figyelnünk kell, mert mi emeltük a kutyát emberi környezetbe, és ehhez csak a gazda segítségével tud alkalmazkodni.

Fontos volna valódi tudást szereznünk a kutyákról. Mivel ebben a témakörben a gyerekek a legfogékonyabbak az ismeretszerzésre (és a legkiszolgáltatottabbak is, ha kutyatámadásról van szó), az óvodákban, iskolákban és otthon, a családban meg kéne találni a módját, hogy felkészülhessenek a kutyákkal való találkozásokra.

A kutyatámadások leggyakoribb áldozatai a gyerekek, az idősek és a fogyatékosok. Miért? Mert a mozgásuk, sajátosságaik miatt (hirtelen kapkodó mozdulatok, nagyon lassú mozgás, éles hangok) a kutyák könnyebben megzavarodnak. Ők is gyakrabban értelmezik félre az állat viselkedését, jelzéseit, illetve a testi erejük is gyengébb, kevésbé tudják megvédeni magukat. A gyerekeket, időseket ért támadások esetében súlyosabbak a sérülések is (arcon, fejen, nyakon), főleg a testmagasság, a kutyához viszonyított testméret, illetve az elesés, földre kerülés miatt. Az öt év alatti gyerekek főleg otthon, idősebb gyerekek és felnőttek inkább közterületen válnak a támadás áldozatává.

A cikk folytatása itt olvasható.

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges!