KicsiKözepesNagy

Ideális kirándulóhelyek 4. rész: Mártély

A mártélyi Tájvédelmi Körzet, a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Védetté, 1971-ben nyilvánították. Mint tájemlék sajátosan magyar adottság, mert az alföldi parasztság régmúlt idők mostoha szociális körülményei között létrehozott egyik legjelentősebb eredményét, a kézi erővel megépített 3500 km hosszú gátrendszert és a 170 km hosszú folyómeder kialakítását mutatja be.

A több mint 2000 hektáros védett hullámtér Mártély magasságában kezdődik, északi határa a mártélyi Holt Tisza. Morotva a helyes elnevezés, hiszen holtágak alatt (lásd: dunai holtágak, egyes tiszamenti holtágak), azokat a levágott folyókanyarulatokat értjük, amelyek legalább egyik végükön, rendszerint az alsó végükön összeköttetésben maradtak az anyafolyóval, a holtág kifejezés azonban mára, annyira közkeletűvé vált, s olyannyira azonosítják a mártélyi, akolszögi, atkai, stb. morotvával, hogy mesterkélt átnevezése kár lenne. Innen dél felé 10 km hosszan húzódik, nyugaton a folyóvíz, keleten az árvízvédelmi töltés, délen a Hódmezővásárhelyről kivezető, úgynevezett régi szegedi kövesút hullámtéri szakasza zárja le - a tájvédelmi körzetet.

Az így körülhatárolt terület három zónára tagolódik. Északi harmada a mártélyi holtággal övezett Ányás-sziget, és a morotva partvonalát elfoglaló strandhelyek, nyaralóépületek keskeny sávja. Itt elsődlegesen az üdülés szolgálatában áll a tájvédelem. A mártélyi szakaszhoz kapcsolódik a közönség által tömegesen látogatott nyaralóhely, és a háboríthatatlanságot igénylő, növény és állattani szempontokból érdekelt területrészek közötti ütközőzóna. Ez az úgynevezett Kutyafenéki-hullámtér a körtvélyesi holtágnál végződik. A tájvédelmi körzetnek e második morotvája Körtvélyes és Barci rét elnevezésű részekre tagolja a terület déli harmadát.


További információ:
http://www.martely.hu/

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges!