KicsiKözepesNagy

Retriever Rescue találkozó, Bösztörpuszta

2010. október 10., vasárnap

Ma volt a napja, és csodálatosan sikerült a retriever találkozó.

Reggel a Kiserdőtől indultunk három kocsival - velem ugye Zara, Sally, és Johnny, külön pedig Zengőék és Jammyék. Bő fél óra alatt oda is értünk Bösztörpusztára.

Ebzetek első eufóriás rohamát leszámítva meglepően jól kezelhetőek voltak, Zarára is csak egyszer jött rá az akut alkalmi süketség szindróma.
Rengeteg retriever volt, kíváncsi leszek a végső létszámra, biztosan megírják majd a fórumon.
Reggelire kenyérlángos volt, azért nem voltam annyira oda, de az ebéd... Babgulyás és gulyásleves is volt. Sűrű volt, finom - mindkettőt megkóstoltuk.

A vetélkedők közül csak a dummy/labda-elhozó versenyre vittem Zarát, de oda is csak azért, hadd hozzon el egyet. Azt sem tudtam pl, hogy időre megy :)))), így behozáskor szépen leült, tartotta, elvettem, holott ki kellett volna kapnom a szájából, mert a másodpercek mentek. :) De a lényeg, hogy megcsinálhatott egy elhozást, és Ő boldog volt. Én is, mikor láttam, mennyire élvezi.

Volt lehetőség sok futkosásra, játékra. Hatalmas, gyönyörű területen van a tanya, és találtunk pancsolási lehetőséget is, egy kis belvíz formájában. Nagy volt a boldogság...

Zara a körülményekhez képest szépen jött lábnál pórázon és anélkül. Természetesen rengetegszer volt olyan szakasz, hogy lépésenként megálltam, és ő visszaugrott a bal térdemhez, mert ugye izgatottságában folyton előrébb ment. De mikor már lecsillapodott kicsit, nagyon ügyes volt.
Sallykém drága többször volt más kezében pórázon. Hát rendesen szivatta a népet, lefeküdt, nem mozdult, vagy éppen ment valamerre, mint egy tank. :))) Na hát engem persze nem szokott hülyére venni, mondjuk ez így van rendjén, legyek csak én a főnök.
Az s.k. gyártású retrieverpórázaim jól vizsgáztak. Időnként Zarára és Sallyre is rájött a húzhatnék, és érdekes, egyik sem szakadt el... Nem úgy, amit korábban vettem a netről. Az a képességvizsgán megadta magát, elszakadt a varrás.
Bízom benne, hogy Sally is (aki aztán nem zavart sok vizet, a végén el is aludt a lábamnál) és Zara is nagyon jól érezte magát. Johnny és gazdija is velünk utazott, hazafelé mindhárom négylábú aludt, hulla fáradtak voltak már.

Jövőre is megyünk, ez biztos.

Nagyon klassz volt ismerős - még ha csak fórumról is - kutyusokkal találkozni, sokat rögtön megismertem, sokszor meg marhára mellényúltam. Végre találkoztunk Zórával is - mindig olvassuk a csajszi blogját. :) Láttuk Bonifácot és Szofikát, Mimit, Lottit, Lutrit, Fortét, Frodót... Milkyt, Astort, Bibit, Vonkát, Naylát és Brúnót, Teddyt, Borcsát, Zoét, Bodzát, Horatiat, Sábát, Betti labilányt... fel sem tudom sorolni.

... Zarának borítékoltam estére a lesántulást.
Hát sajnos igazam lett, itthon alig tudott már lábra állni.
Kaptak vacsit - Zarának megvettem a beígért 2,5 kilós Ruff & Ready-t, abból is kapott egy fél pohárral. Kefírrel.
Szegénykém most alszik. És elfogyott a rymadilom. De azért még feltúrom a gyógyszeres fiókot, hátha van még egy fél szem. Annyira sajnálom szegényt. Tudtam, hogy le kéne sittelnem, miközben néztem, ahogy boldogan, vigyorogva játszanak, rohangálnak a vízben.
Hát, ez van.
De holnapra remélem kutya baja.

Szép nap volt, na. Az időjárás is fantasztikusan kegyes volt hozzánk, és mi gazdik is nagyon jól éreztük magunkat a friss levegőn.

Zarával időnként elvonultam kicsit gyakorolni, lábmunkát, és dog dancing elemeket (meghajlás, forgás erre-arra, láb között szlalom, hempergés, tolatás, stb...). Lelkes volt és ügyes. Elég sokat használjuk a klikkert, nagy előnye, hogy a jutalmazást pontosan lehet időzíteni.

Nem igazán fotóztam, talán egy-kettőt lőttem. A két ebzet mellett - bár sokszor besegítettek a többiek a kutyafelügyeletben - nem nagyon tudtam fényképezni.
No majd a többiek fotóiból lopok később.

Fotók még az eseményről itt a blogon.

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges!