Kutyás szállások, kutyás szállás kereső

A dalmata (Horvát: Dalmatinski pas) egy horvát származású kutyafajta. Testfelépítése: A dalmata erős, vízszintes hátán jól kirajzolódik a marja. A lágyéka erős, enyhén ívelt, a hátsó testrésze izmos, lekerekített. Farka a tövénél vaskos, majd kihegyesedik, csaknem a csánkig ér, és a kutya enyhén felfelé görbítve tartja. Mellkasa nem túl széles, de mély és tágas. A feszes, izmos vállak mérsékelten ferdék, a könyökök közel vannak a testhez. Lábai egyenesek, hengeres csontúak, a térd erősen hajlott. Mancsai macskáéhoz hasonlóak, azaz köralakúak, szorosan zárt, erős, íves lábujjakkal. A viszonylag hosszú és feszes nyak szépen ívelt....

Testfelépítése: A délorosz juhászkutya igen erős, izmos testfelépítésű fajta, mérsékelten vastag csontozattal. Mellkasa mély és viszonylag széles, hasa enyhén felhúzott. A háta erős és vízszintes, a lágyéka rövid, széles és lekerekített. Lábai egyenesek, határozott ízületekkel. A mancsok ovális alakúak. A farok egészen a csánkig leér, de az állat ívelten a háta fölé emelve tartja. A magasan álló nyakon nincs lebernyeg. A fajtára a megnyúlt fej és a széles homlok jellemző, határozott nyakszirttel és pofacsontokkal. A stop alig látható. A háromszögletű fülek kicsik és lelógók. A szemek ovális alakúak, kissé ferdén állnak. A fej arcorri...

Kialakulása: A dobermann az egyetlen német fajta, amely kitenyésztője nevét viseli (Fridrich Luis Dobermann 1834.01.02 – 1894.06.09.). Története: Dobermann úr adószedő volt, de egyúttal ellátta a gyepmesteri és sintéri teendőket is, így feladatai közé tartozott, hogy a kóbor kutyákat befogja. Ezek közül választotta ki a legvadabb egyedeket, amelyeket aztán a pároztatások során felhasznált. A fajta tenyésztésében a legnagyobb szerepet az ún. mészároskutyák játszották, amely akkoriban egy tudatosan szelektált fajtának számított, amelyek a mai rottweiler korai ősének tekinthetők. Ezeket az elsősorban Türingiában előforduló fekete-rozsdabarna...

A drever (svéd tacskókopó) egy svéd fajta. Történet: Kialakulása az 1900-as évekre tehető. A westfáliai és a dán tacskókopó keresztezésével alakították ki. Kanadában nagy népszerűségre tett szert. Külleme: Marmagassága 29-41 centiméter, tömege 15 kilógramm. Hosszú törzsű, alacsony növésű állat. Teste oldalról téglalap alakúnak tűnik. Szőrzetében jól körülhatárolt fehér jegyek láthatók a pofáján, nyakán, mellkasán, mancsain és farkának hegyén. Hangos ugatása segít nyomon követni mozgását, különösen az erdőben, ahol termete miatt szinte eltűnik a sűrűben. Jelleme: Természete éber és barátságos. Forrás: David,...

A drótszőrű foxterrier egy brit kutyafajta. Méretei: - Marmagasság: 35-39,5 cm - Testtömeg: 7-8 kg Várható élettartam: 13-14 év Jellemzői: Marmagassága 35-39,5 cm körüli, testtömege ehhez illő, körülbelül 7-8 kg, a kan ennél tömegesebb is lehet, elérve akár a 8,6 kg-ot is. Várható élettartama 13-14 év, melyet nagyrészt aktívan, egészségesen végig is dolgozik. Szőrzetét leszámítva olyan, akár a rövidszőrű fox terrier, bundája durva és egyenetlen, mely folytán jóval nehezebb belé harapni, illetve fogást találni rajta. Szőrét trimmelni kell, mert nyíratlan állapotban kócos, elhanyagolt állatnak tűnik. Foltozottsága általában fakóbb...

A drótszőrű griffon a vizslák csoportjába tartozó sokoldalú vadászkutya. Története: Habár írásos feljegyzések már 1545-ben említést tesznek griffonszerű kutyákról, a mai drótszőrű griffon kitenyésztése tulajdonképpen Hollandiában kezdődött az 1873-as évben, és egy fiatal vadász és sportember nevéhez kötődik, akit ma Eduard Karel Korthals néven ismerünk. Eduard Karel Korthals 1851-ben született Amszterdamban, egy gazdag hajózási cég tulajdonosának gyerekeként. Fiatal korától jobban érdekelte a vadászat és a kutyák, mint édesapjának az üzletei. 1873-ban, 22 évesen, édesapja segítségével áttelepül Németország Hessen tartományába,...

A drótszőrű magyar vizsla egy veszélyeztetett magyar vadászkutya fajta. Legközelebbi rokona a rövidszőrű magyar vizsla. Története: A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a rövidszőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német...

A drótszőrű német vizsla világszerte az egyik legismertebb német vadászkutya. Habár Magyarországon a rövidszőrű változata elterjedtebb, azért a drótszőrű sem mondható ritkának. Érdekesség, hogy az anyaországban fordított a helyzet, ott a drótszőrű fajtaváltozatot választják előszeretettel társként az emberek. Fajta klubjának több, mint 11.000 bejegyzett tagja van, ezzel pedig az előkelő első helyen áll a fajta klubok közt. A német vizsláknak az évek folyamán négy változata alakult ki: a rövidszőrű, a drótszőrű, a hosszúszőrű és a szálkásszőrű német vizsla. Tágabb értelemben a weimari vizsla is a német vizslák csoportjába van sorolva...

A dunker egy norvég fajta. Történet: Kialakulása az 1800-as évekre tehető. Kialakulása Wilhelm Dunker, norvég tenyésztő nevéhez fűződik, aki az orosz harlekin kopót keresztezte más, megbízható szaglású fajtákkal. Az utódok ezért már nem szemmel, hanem szagnyomok alapján kutatták fel a zsákmányt. A dunker az utóbbi időben hazáján kívül is egyre népszerűbb. Külleme: Marmagassága 47-57 centiméter, tömege 16-22 kilógramm. Kecses, könnyed felépítésű, mégis erőteljes, higgadt, elegáns megjelenésű kutya. Vastag, sima szőrzete rendszerint cserszínű, fehér jegyekkel, a háton kéken márványozott vagy fekete foltos nyereggel. Nagy munkabírású,...