Kutyás szállások, kutyás szállás kereső

Leírása: Közepes termetű, kemény kiállású kutya. Feje hosszú, szeme sötét színű, füle előrebicsaklik. Teste négyzetbe rajzolható. Lábai egyenesek, erőteljesek. Farkát általában háromnegyedére kurtítják; felfelé tartja. Szőrzete szinte drótszerű. Színe vörösessárga, illetve vörös és sárga. Marmagassága 40-45 cm, testtömege 11-12 kg. Várható élettartam: 13 év. Eredete: Ír fajta; származása homályos. A foxterrier és a welsh terrier, továbbá más, ma már kihalt terrierfélékből alakították ki. Kiállításon először 1875-ben mutatkozott be az írországi Dublinban. Tulajdonságai: Ezt a kutyafajtát hazájában csak fenegyerekként...

Az izlandi juhászkutya a spiccek családjába tartozik; tulajdonképpen egy újonnan rekonstruált fajta, mert eredeti állománya súlyos szopornyicajárvány következtében lényegében kipusztult, és a különböző izlandi, valamint angol fajtákból teremtették újjá. Az izlandi juhászkutya ősét eredetileg a vikingek vitték magukkal Izland szigetére. Később ezt a kutyafajtát használták fel Angliában más kutyák kitenyésztéséhez (Border Collie és Welsh Corgi). A Shetland-szigeteken, a kutyát keresztezték a norvég buhunddal és így létrehozták a shetlandi juhászkutyát. Kitűnő pásztorkutya, házőrző, ill. őrző-védő kutya, eredetileg főként szarvasmarhacsordák...

Története: - Eredeti neve: Jack Russell terrier - Angol neve: Jack Russell terrier - Származási ország: Anglia - Eredete: A drótszőrű foxterrier és egyéb angol terrierek kereszteződéséből tenyésztette ki Jack Russell, angol plébános. - Eredeti feladata: A kisebb vadállatok, rókák, borzok, rágcsálók előcsalogatására tenyésztették ki. Kinézete, tulajdonságai: - Felépítése: A Jack Russell terrier izmos, feszes, robusztus testű, rövid lábú kutya. Háta egyenes, farka magasan tűzött, általában felmeresztve tartja. Lábai erősek, izmai jól kirajzolódnak. Mancsa a macskáéhoz hasonlít. Feje kicsi, V alakú fülei előrehajlók. Α szemei mandulavágásúak,...

A kanadai eszkimó kutya (eskimo dog) egy kanadai fajta. Történet: Kialakulása Kr.e. 1000 körül. Évszázadokon át fontos szerepe volt az északi ember életében. Külleme: Marmagassága 51-69 centiméter, tömege 27-48 kilógramm. Az északi sarkvidékről származó fajta. Minden kutyaszínben tenyésztik. Fülei felállók, farkát hátára kunkorítja. Tömött bundája erős fagyban is megvédi a lehűléstől. Jelleme: Természete elszánt és barátságos. Határozott bánásmódot igényel. Forrás: David, Alderton. Kutyák, Határozó Kézikönyvek sorozat. Panem-Grafo (1993) http://hu.wikipedia.org

Közepes termetű, izmos masztiff típusú munkakutya, leginkább őrzésre és csordaterelésre használt eb. Eredete: A fajta kialakulásával kapcsolatosan sokféle feltételezés létezik, pontos feljegyzések azonban csak annak modernkori történetéről vannak. Egyik őse valószínűleg a Perro de Ganado Majorero lehetett. Kitenyésztésében a hetvenes években többek közt az amerikai pitbull terriert, a dobermannt, a bullmasztiffot, az amerikai buldogot, a brazil masztiffot és a rodéziai ridgebacket is használtak. Az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) 2000-ben Dogo Canario néven ideiglenes státusszal fogadta el az új fajtát 346-os standard számmal. Külső megjelenése: A...

A karolina kutya (carolina dog) vagy amerikai dingó egy amerikai kutyafajta. Történet: Kialakulása Kr.e. 1000 körül. Az észak-amerikai kutyafajták legrégibb típusaira emlékeztet. Egykor az indiánok szolgálatában állhatott, ma az ország déli államaiban elterjedtebb. Külleme: Marmagassága 56 centiméter, tömege 13,5-18 kilógramm. A világ más területein élő páriakutyákhoz, például a dingóhoz hasonló megjelenésű eb. Tömött, aranysárga színű bunda, feltűnően csontos koponya és arcorr jellemzi. Jelleme: Természete mozgékony és tartózkodó. Számos példány félvadon él, de kölykei könnyen megszelídíthetők és betaníthatók nyájőrzésre,...

A katalán pásztorkutya a katalán pireneusi kutya egyik fajtája. Nevéből adódóan juhok terelésére alkalmazzák. A kutya Katalónia mellett igen elterjedt faj Finnországban, Németországban és Svédországban is. Fajtaleírás: A katalán pásztorkutya marmagassága 45-55 cm, súlya 20-27 kg, persze a kan kutyák súlya több, mint a szukáké. Bundája hosszú és lapos, de kissé hullámos is lehet; színe fekete vagy sötétszürke. A fajtának van egy rövidszőrű változata is, de napjainkban már igen kevés van belőlük. A fajtát eredetileg terelésre használták, de mára már népszerű házőrzőként és kitűnő társ is. Vidám jelleme és mozgékonysága teszi...

Kinézet: Kifejezetten nagytestű, erős, izmos felépítésű, vastag csontozatú kutya. Lábai függőlegesek és párhuzamosak, mancsai oválisak, zártak és boltozatosak. Impozáns, széles feje van, magasan tűzött fülekkel, ezeket általában rövidre kurtítják. Szőrzete sima, aljszőrzete dús. Különféle szürke árnyalatokban, de emellett foltos vagy ordas színekben tenyésztik. Határozott fellépésű őrző-védő fajta. Méret: Magasságuk kanok esetében 70-85 cm (de minimum 65 cm), szukák esetében 65-75 cm (de minimum 62 cm). Testsúlyuk - a méret nagyfokú heterogenitása miatt - 35-60 kg. A dús szőr miatt többnyire nehezebbnek tűnik. Feladata: Fő feladata...

A kis angol agár (whippet) mindössze 100 éve jelent meg Angliában. Valószínűleg az olasz agár és más terrierek kereszteződéséből alakult ki, de elképzelhető, hogy a fáraókutya rokona, amelyet a rómaiak terjesztettek el Európában. A whippet bámulatra méltó sebességgel képes futni és vadászni , rövid távon akár a 65 km/h sebességet is eléri. Leírása: Jó izomzatú, erős, elegáns mozgású kutya. Feje hosszú, szeme sötétbarna, füle kicsi, jellegzetes agárfül. Törzse izmos, karcsú, háta hosszú, ágyéka ívelt, fara kissé lejtős, mellkasa mély, tágas, hasa felhúzott. Végtagjai egyenesek, függőlegesek, izmosak, mancsa domború, ujjai zártak....

A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette. Története: A kunlakta vidékek pásztorkutyája lehetett. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be nagy testű pásztorkutyáikat a 13. század közepén. Ezt bizonyítják részben a romániai helynevek, részben...